oszinteingatlanos.blog.hu - csopog_a_csap_beazik_a_plafon_ki_fizesse_a_javitast
A lakásbérleti piac állandó változásai, dinamikus átalakulása közepette vannak olyan jellegű problémák, amelyek rendre előkerülnek a lakás használata során, és ha a felek nem rendelkeztek egyértelműen a bérleti szerződésben, akkor vitára adnak okot. A lakásban felszerelt épületgépészeti berendezések, világítótestek, fűtési- és hűtési rendszer, más háztartási berendezések meghibásodásának komoly költségvonzata lehet, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mi áll a szerződésben, ennek hiányában hogyan szabályozza ezt a kérdést a lakástörvény.
A felek a lakásbérleti szerződésükben kiköthetik, és célszerű is kikötniük, hogy a gépek, eszközök, berendezések karbantartására, meghibásodására kinek kell költenie a lakásbérlet időtartama alatt. A szerződéskötési szabadság elvéből fakadóan ebben a kérdésben a felek szabadon megállapodhatnak, de el is hagyhatják ezt a részt a szerződésből. Érdemes áttekinteni, hogy mit mond a lakástörvény és a bírói gyakorlat a felek jogairól és kötelezettségeiről.
A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. Igen ám, de mi tekinthető az épület központi berendezésének? Fontos tudni: egymástól megkülönböztetendő fogalom a lakás berendezése és a lakás központi berendezése. Ezek ugyanis nem ugyanazt takarják. A lakás berendezéseit a bérlőnek kell javítania, cserélnie, a központi berendezést pedig a bérbeadónak.
A lakás berendezéseinek számítanak:•a) főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);
b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
c) melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);
d) egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);
f) a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);
g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny;
h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;
i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.
Az épület központi berendezései általában a következők:•a) a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is;
b) a víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;
c) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;
d) a több lakást szolgáló szellőztető berendezés;
e) a központi antenna az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is;
f) a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;
g) a személy- és teherfelvonó;
h) a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés;
i) a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;
j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.
A bérbeadó akkor is felel a törvényi kötelezettségeiért, amennyiben társasházi lakásról van szó, és a társasház közösségnek elmulasztja a szükséges munkálatok elvégzését. Ami a határidőket illeti, nem a lakástörvény, hanem a Ptk. határozza meg az azonnal elvégzendő, és a tervezhető karbantartási munkálatokat. A bérbeadó a karbantartási kötelezettségét az életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák esetén késedelem nélkül köteles teljesíteni. Egyéb esetben az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg kell ezeket elvégeznie.
